Megemlékezéssel egybekötött koszorúzással zárult a Magyar Honvédség és a Német Szövetségi Haderő közös missziója

Az elmúlt két hétben összesen nyolc magyar és hét német katona dolgozott azon, hogy a közös parcellában nyugvó hősi halottak síremlékeit rendbe tegye.

Több mint 400 katona nyugszik abban a parcellában, ahol a munkálatok az elmúlt napokban folytak. A záróünnepségen a város nevében Bizzer András köszöntötte az egybegyülteket. Nagykanizsa alpolgármestere beszédében köszönetet mondott a német és magyar katonáknak a közös munkáért, valamint azért, hogy ápolták a közös múltat és emlékezetet.

– Évszázados örökségünk egyik legfontosabb fejezete Nagykanizsa katonavárosi múltjához kötődik, amelyben a magyar nemzetet hűen szolgáló ismert és ismeretlen katonák emlékezetete kiemelkedő fontosságú – fogalmazott beszédében Bizzer András, Nagykanizsa alpolgármestere. 

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósága nevében Téglás Gyula igazgatóhelyettes mondott beszédet. A Magyar Honvédség alezredese úgy fogalmazott, hogy az itt eltemetett katonák halálát többféleképpen is lehet értelmezni, családjuk szemszögéből tragédiaként, közösségi szempontból viszont áldozatként. A katonai temető egy megfelelő hely arra, hogy a fiatalabb generációk leróják a kegyeletüket, és azok is átérezhetik a katonák tetteinek a súlyát, akiknek nincs semmilyen kapcsolatuk az elhunytakkal.

– Nemzeti szempontok és a közösségi szempontok is hatékonyan tudnak érvényesülni, hiszen a katonatemetők a legmegfelelőbb helyszínek arra, hogy a közösségi emlékezetkultúrát ápoljuk, és megadjuk a tiszteletet azoknak az elhunyt katonáknak, akik ott nyugszanak. Tehát a két tényező, az egyéni áldozatvállalás és a közösségi szempontok nagyon jól összeegyeztethetőtek abban az emlékezetkultúrában, amit a katonai temetők megtestesítenek – mondta el beszédében Téglás Gyula, a Magyar Honvédség alezredese. 

A megemlékezés a közös német-magyar emlékmű megkoszorúzásával zárult.

K.T.

(Borítókép: Kanizsa TV)