Javultak a magyarok jogi ismeretei, de a digitalizáció lehetőségeit nem használják ki

2022. nov. 22.

Javultak a magyarok jogi ismeretei, és tudatosabban is járnak el a jogi ügyekben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések bejegyzésének száma, és egyre többen fordulnak szakemberhez jogi segítségért – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) összesítéséből, amely a polgári közjegyzőség visszaállításának 30. évfordulójához kapcsolódva készült. A digitalizáció tovább egyszerűsíthetné a jogi szolgáltatások igénybevételét, azonban az állampolgárok elenyésző része él csak az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel. Mindeközben a digitális javak, mint a kriptovaluták terjedése, átruházásuk és öröklésük egyre több kihívást jelent a közjegyzőknek.

Idén 30 éve, hogy a magyar közjegyzőség a szocializmus központosítását követően visszanyerte önállóságát, és polgári közjegyzőségről beszélhetünk. A rendszerváltást követő évtizedekben érdemben megváltozott a közjegyzők szerepe, akkor mindössze négy, ma már huszonkét úgynevezett nemperes eljárás tartozik hatáskörükbe, és fő feladatuk a perek megelőzése lett. Ezt tükrözi jelmondatuk is: jog vita nélkül. A magyar közjegyzők számos olyan tevékenységet végeznek, ami Európában egyedülálló, összesen több mint másfél millió ügyben járnak el évente, és legalább 800 ezer ügyben tehermentesítik a bíróságokat.

„Évente több tízezer lakásbérlettel kapcsolatos közjegyzői okirat és több mint ezer házassági és élettársi vagyonjogi szerződés készítésében, illetve nyilvántartásba vételében működünk közre. Az öröklési ügyek szakértőiként sokezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítünk a hagyatéki eljárások lefolytatása mellett. Évente több mint százezer megállapodásban van szerepünk, ezzel biztonságosabbá tesszük a jogviszonyokat, és segítjük a jogos követelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítését” – emelte ki dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Egyre több ügyben fordulnak közjegyzőhöz

Az elmúlt évtizedben az állampolgárok jogi tudatossága is fejlődött, nőtt a jogászokba vetett bizalom. A közjegyzők által készített okiratok száma számottevően emelkedett, például kétszer annyian fordultak szakemberhez végrendelet készítése miatt tavaly, mint tíz éve. „A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon” – tette hozzá dr. Tóth Ádám.

Egy több mint ötezer fős mintán végzett friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék pedig készül ilyet készíteni, és 78 százalék szerint ehhez célszerű ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulnia. Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés.

2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést, az elmúlt években pedig egyre több bérbeadó biztosítja be magát azzal, hogy a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a bérleti díj és a rezsiköltségek fizetésére vagy a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre. A közjegyzői okirat segítségével ugyanis közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.

A MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába 2021-ben kilenc százalékkal több ilyen megállapodás tényét jegyezték be, mint egy évvel korábban.

A digitalizáció lehetőségeivel azonban csak az állampolgárok csekély része él ténylegesen, ennek egyik oka, hogy mindössze a magyarok negyede rendelkezik például elektronikus aláírással, vagy használja Ügyfélkapuját elektronikus ügyintézésre. Holott, például az évente több mint százezer embert érintő hagyatéki eljárásokban elektronikus ügyintézésre is van lehetőség.

Tévhitekből továbbra sincs hiány

Annak ellenére, hogy nőtt az állampolgárok jogi tudatossága, számos jogi tévhit él az emberek körében, amelyekre a Kantar-Hoffman idén nyáron készített országos reprezentatív kutatása is rámutatott. Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után. Ez azért súlyos probléma, mert sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy semmit sem örökölnek élettársuk után. Az emberek fele van csak tisztában azzal, hogy az élettársakra más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra, például alapesetben nem keletkezik közös vagyonuk, aminek komoly jelentősége lehet szétváláskor. Szintén általánosan elterjedt tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak a párjukban, pedig egy ilyen szerződéssel a családi vagyon is megmenthető az egyik házasfél vállalkozásának csődje esetén.

A MOKK egy másik online felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek mindenképpen pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez, mert sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról. „A válaszadók többsége azt sem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik” – tette hozzá a MOKK elnöke.

Új jogi trendek jönnek, a digitális javak öröklése pedig komoly kihívást jelent a jövőben

„A családi vállalkozások esetén komoly gondot okoz, ha az utódok nem vagy nem megfelelően viszik tovább a céget, a vállalkozás ilyenkor sok esetben megszűnik. Az ilyen helyzetek elkerülésére a legfontosabb eszközök az úgynevezett családi alkotmány és a bizalmi vagyonkezelés, amelyek a következő évtized új jogi trendjei lehetnek” – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. Előbbi egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon, például a vállalkozás működtetésével kapcsolatosan. Utóbbi pedig az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról, közben viszont a vállalkozás nyereségéből részesülnek a leszármazók.

Szintén egyre fontosabb és egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára. Ezért a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, jelenleg kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, például szerződésekkel, öröklés esetében pedig végrendeletekkel.

Forrás: mokk.hu

(Borítókép: Dr. Tóth Ádám a MOKK elnöke/Fotó: Kaszás Gergely/MOKK)