November a férfi egészég hónapja

A KSH szerint tavaly egy átlagos magyar férfi születéskor várható élettartama a nőkéhez képest hét évvel kevesebb, mindössze 70,6 év volt. Ez messze alatta marad az EU-s átlagnak is, ami 77,5 év volt 2020-ban. És ez csak a várható élettartam, arról még nem beszéltünk, hogy ebből mennyi az egészségben töltött évek száma, ami ennél jelentősen kevesebb. A WHO kimutatása alapján a magyar férfiak átlagban mindössze 64 éves korukig élhetnek egészségben (a nők 69,5 éves korukig).

A lesújtó eredmény hátterében döntően életmódbeli tényezők állnak. A krónikus stresszen kívül a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. Az alkoholfogyasztás az elmúlt két-három évben például még nőtt is társadalmi szinten. A mozgásszegény életmód bizonyítottan összefüggésbe hozható az elhízással és bizonyos betegségek kockázatával, arról nem is beszélve, hogy a rendszeres mozgás sokat segítene az állandósult stressz leküzdésében is.

A magyar férfiak életkilátásai szempontjából nem lehet elmenni a rossz táplálkozási szokások mellett – állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A dietetikusok szerint a legnagyobb problémát az alábbiak okozzák: 

• a túlzott kalóriabevitel, ami túlsúlyhoz és elhízáshoz vezet, annak minden egészségügyi kockázatával. A legutolsó hazai reprezentatív vizsgálat (OTÁP2019) eredményei szerint a felnőtt férfiak 77%-a kisebb-nagyobb súlyfelesleggel él. A keringési betegségek magasabb kockázatával járó, ún. hasi elhízás 45 százalékukat érinti. A tendencia is romló, mert az előbbi arány tíz év alatt 15, utóbbi 12 százalékkal nőtt.
• a magas zsírtartalmú étrend
• az alacsony, többszörösen telítetlen zsírsavtartalmú étrenddel szemben a telített zsírsavakban gazdag előnyben részesítése, ami negatívan befolyásolja a szívet, az ereket és ezáltal többek között a nemzőképességet is
• az állati és a növényi eredetű élelmiszerek kedvezőtlen aránya (sok hús, kevés növényi élelmiszer: mint a teljes értékű gabonák, zöldség, gyümölcs)
• a magas sófogyasztás, ami növeli a magas vérnyomás és az egyes daganatok rizikóját
• az alacsony rostbevitel
• a túlzott finomított szénhidrát-fogyasztás
• a vitaminokban, ásványi anyagokban hiányos étrend

Az egészségtelen táplálkozás, melyekre az előbbiek jellemzőek, az elhízáson túl számos krónikus betegség kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri panaszok, bizonyos daganatok, alvási apnoe vagy ízületi bántalmak. A túlsúly a reproduktív (termékenységi) funkciókat is rontja, valamint szerepet játszik az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, a normál bélflóra felborulásában. A felnőtt férfiak fele próbálja a rossz étrendet nagy dózisú étrendkiegészítőkkel ellensúlyozni, de ez nem mindig szerencsés. Például az antioxidánsok tartós és túlzottan nagy dózisban történő bevitele (pl. az étrendkiegészítők évekig történő szedése) oxidatív stressz formájában ronthatja a spermiumok minőségét és növelheti a gyulladásos folyamatok kialakulását. A férfi meddőség táplálkozással összefüggésbe hozható okairól itt olvashat bővebben.

A táplálkozáson és a mozgásszegény életmódon kívül a férfiak életét az is rövidíti, hogy nem járnak el rendszeresen szűrővizsgálatokra, és így rendszerint már megkésve fordulnak orvoshoz.

Pedig kellene:

• • évente egy laborvizsgálat (teljes vérkép, PSA teszt)
  • vérnyomásmérés
  • fogorvosi ellenőrzés
  • rendszeresen testtömeg-kontroll
  • tüdőszűrés
  • anyajegyszűrés
  • prosztataszűrés
  • 50 éves kor felett vastagbélrák-szűrés
  • rendszeres szemészeti vizsgálat

A sort a családban előforduló betegségek ismeretében természetesen az orvos bővítheti. A szűréseken kívül a helyes étrend kialakítása sokat segíthetne, ehhez érdemes használni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hazai táplálkozási ajánlását, az Okostányér®-t, ami közérthető formában mutatja be, hogy milyen élelmiszertípusokból mennyit és milyen arányban kéne fogyasztanunk egy nap. Ehhez rendszeresen, naponta legalább félórás testmozgást kellene társítani.

(Borítókép: AFP)