Hiedelmek, szokások, fogadalmak

Péntek 13. Babona vagy tényleg történnek szerencsétlen események ilyenkor? Világszerte szerencsétlen napnak tartják számon, több hiedelem köthető ehhez a naphoz, de kevesen tudják, hogy mitől is tartanak valójában. Van, aki nem ül ezen a napon repülőre, nem megy dolgozni, vagy ki sem kel az ágyból.

Csak feltételezések vannak, miért pont péntek 13., külön-külön a péntek és a 13-as számhoz is köthetők hiedelmek. Európában a pogány kultúra szerint a héten pénteket szentelték az isteneknek, de Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre, az utolsó vacsorán pedig 13-an ültek az asztalhoz Júdással együtt, aki később elárulta Jézust. A 13-as számtól való fóbia a világ számos pontján fellelhető. A 20. században Amerikában épült felhőkarcolókból kihagyták a 13. emelet számozását, kórházakban a kórtermeknél, szállodákban pedig a szobák számozásánál. De vannak olyan épületek, ahol nem laknak a 13. emeleten vagy repterek, ahol nincsen 13-as beszállókapu. Amerikai kutatások szerint gazdasági hatása is van a félelemnek, hiszen csak ezen a napon – felmérések szerint – hatalmas összegű bevételkieséseket okoz az, hogy sokan nem repülnek vagy ülnek autóba. A babonások többsége hisz abban, hogy el is lehet űzni őket, például ezen a napon sót dobnak a bal vállukon át a hátuk mögé.

Vannak azonban szerencsét hozó szokások is, főként így évkezdéskor. Lencse, borsó, mák, ezek is szerencsét hoznak a népi hiedelmek szerint. Még mindig sok hagyomány él, amelyeket a családok figyelembe vesznek az újév kezdetén, de vannak, melyek feledésbe merültek az évtizedek során. Az ételekhez fűződő népszokások eredetéhez köthető a szilveszter éjjeli zajkeltés is. Régen kereplőkkel próbálták elűzni a gonoszt, amit a mai napig megtartottunk, trombitával és tűzijátékkal színesítve. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója szerint még ma is sok hagyományt őriznek, főként vidéken. Ilyennek számít a szomszéd köszöntése, ahol fontos, hogy az első látogató férfiember legyen. Az újévi népszokásoknak az alapja, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év is, ezért van az, hogy máig is élnek ezek a néphagyományok, ha nem is pont ugyanúgy, mint régen, de fontos, hogy mit eszünk az első napon. Az újévi hagyománykörhöz hozzátartozik még a vízkereszt, január 6-a. Ekkor bontjuk le legtöbben a karácsonyfát, és ezzel a dátummal zárul le az újévi és a karácsonyi ünnepkör. Az újév kezdetén gyakoriak a fogadalomtételek is, ilyenkor elhatározzuk, hogy betartunk vagy elérünk bizonyos dolgokat az újévben. A fogadalmakkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Akiket Nagykanizsán megkérdeztünk, többnyire nem fogadkoznak.

BUDAVÖLGYI Veronika