Petőfit, a forradalmárt vizsgáló előadással folytatódott a Hadtörténelmi esték
A Hadtörténelmi esték programsorozat állomásaként Hermann Róbert történész tartott előadást pénteken este a HSMK-ban. Az eseményen Petőfi Sándor forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről tudhattak meg új információkat az érdeklődők.
A Hadtörténelmi estéket tavasszal és ősszel szervezik meg, havonta egyszer. A mostani előadás Petőfi Sándorról, mint forradalmárról szólt. Olyan információkkal készült a közönségnek Hermann Róbert történész, amik újnak számítanak ezzel a korszakkal kapcsolatban. Az előadó stábunknak beszámolt saját munkásságáról és az prezentációjának főbb motívumairól is.
–A Hadtörténeti Intézet és Múzeumba dolgozom, ott a parancsnok tudományos helyettese vagyok. A fő kutatási területem az a polgári átalakulás kora, ezen belül, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történet, illetve Görgei Artúr életrajza. Ezekről a témákról írtam, a kisdoktori, illetve a doktori értekezésemet, illetve ebből lettem MTA doktor 2009-ben, emellett tanítok a Károli Gáspár Református Egyetemen és kutató csoportvezető vagyok Veritas Történetkutató Intézményben – mondta el Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
Petőfi Sándort nem költői szempontból közelíti meg Hermann Róbert, hanem a poéta szerepét hadtörténeti szempontból is vizsgálja. Az előadás során felmerült az a kérdés, hogy Petőfi elszavalta e a Nemzeti dal 1848. március 15-dikén a Nemzeti Múzeum előtt, illetve, mi volt az oka a költő csökkenő népszerűségének ’48 tavaszán.
– Alapvetően Petőfi Sándor 1848-49-es tevékenységéről lesz szó, politikai és hadtörténeti szempontból, tehát én nem a költészeti működését akarom tárgyalni, mert nem vagyok irodalomtörténész. 1848. március 15-dikétől, a forradalom napjától egészen a 1849. július 31-dikéig a Segesvári ütközetig, amelyben nyomtalanul eltűnt és alapvetően azokkal a konfliktusokkal foglalkoznék, amelyek Petőfi, illetve egyes kortársai között lezajlottak – tette hozzá Hermann Róbert.
A következő hadtörténeti estét már a Móricz Zsigmond Művelődési Házban rendezik áprilisban, ahol visszatérő előadóként P. Szabó László -A Muhi csata és a tatár kivonulás- ahogy a tatárok látták - előadásával várják az érdeklődőket.
K.B.V.
(Borítókép: Kanizsa TV)
A rovat további hírei: Kanizsai hírek
Ismét számos fiatal bérmálkozott a Felsőtemplomban
2023. jún. 1. 20:24Százan részesültek a bérmálás szentségében a nagykanizsai Felsőtemplomban. A fiataloknak Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke közvetítette a szentlélek ajándékát.
Elindultak az energetikai fejlesztések Nagykanizsán
2023. jún. 1. 20:15A három fő terület közül a BLG-nél és az Attila óvodánál a héten már elkezdték a munkát a Szabadics Zrt. szakemberei. Az 1,3 milliárdos projektnek köszönhetően 8 kanizsai intézményt korszerűsítenek.
Forgalomba állt a tizenegy új elektromos autóbusz Zalaegerszegen
2023. jún. 1. 20:11A megyeszékhelyi flottát szerdán adták át. A 2,1 milliárd forintos projektet a Volánbusz finanszírozta.
Országos versenyen szereztek dobogós helyezést a piarista diákok
2023. jún. 1. 20:09Országos második helyezést szerzett a Katolikus Pedagógiai Intézet kreatív műveltségi vetélkedőjén a Piarista-Iskola csapata.A nagykanizsai intézményt három tizenegyedik osztályos diák, Jáger Rebeka, Beck Janka és Blaskovics Eszter képviselte a budapesti megmérettetésen.
Június havi gyógyszertári ügyelet
2023. jún. 1. 07:05A június havi gyógyszertári ügyeletről itt tájékozódhat.
Újra gyereknapi horgászversenyt rendeztek a Csó-tón
2023. máj. 31. 19:36Mintegy 500 hal került partra, majd vissza a tóba vasárnap délelőtt a Csónakázó tónál rendezett gyermek horgászversenyen. A gyermeknapi megmérettetés ezúttal is a kanizsai horgászegyesületek összefogásával valósult meg.
Befejeződött az ipari park bővítése
2023. máj. 31. 19:31Lezárult a mintegy 3 milliárd forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósuló iparipark-bővítés Nagykanizsán. A projekt a Széchenyi 2020 program részeként valósult meg. A városvezetés az elnyert forrást az ipari park bővítésére, területvásárlásra és közművesítésre fordította, ezzel segítve Kanizsa gazdasági fejlődését.