A IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencia Zalaegerszegen
A koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai után a háború krízishelyzetével átrendeződés történik, új rend formálódik, ezért új jövőképre van szükség az energetika terén - jelentette ki az energiaügyi miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.
Lantos Csaba, a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencián arról beszélt, hogy Magyarország nemzeti érdekeinek megfelelően kell megtalálni az ország helyét a globális térben. "Új jövőképre van szükség az energetika terén, sürgető feladatunk a hazai energetikai rendszer átfogó megújítása", a cél az energiafüggetlenség megteremtése - mondta.
Magyarország nemzeti energiapolitikát folytat "nem változnak a célok, a helyzet szorításában csak a hangsúlyok tolódnak el" - mondta. Meg kell teremteni az energiaszuverenitást, garantálni kell az ellátásbiztonságot, elérhető szinten kell tartani az energiaárakat, meg kell őrizni a rezsicsökkentés eredményeit, folytatni kell a zöld átállást, a klímasemlegesség céljait, de egyszerre kell megfelelni a növekvő energiaigényeknek - sorolta a miniszter.
Az ország a felhasznált energia 76 százalékát importálja, ebben a legjelentősebb a földgáz és a kőolaj aránya. Ezért az energiamixben növelni kell az áram, főként az alternatív források arányát, a termelő- és tárolókapacitásokat, illetve szükség van a növekvő villamosenergia-igényt kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztésekre - jelezte. Hozzátette: az atomenergiára is szükség van, a megújuló energiaforrások között kiemelkedő a naperőművek szerepe. A villamosenergia-mixben Magyarországon a világon a hatodik, Európában a harmadik legnagyobb a napenergia aránya.
Tavaly 1100 megawatt új naperőművi és napelemes kapacitás épült ki, több, mint 2019 előtt összesen, így 4750 megawattra nőtt a kapacitás. Ez a kétharmada Magyarország átlagos elektromosáram-fogyasztásának, de a 2030-ra kitűzött, 6500 megawattos célszámot túllépve a 10 ezret is meghaladhatja.
Elmondta azt is, az időjárásfüggő energiahordozók rendszerbe illesztéséhez szükséges hálózati és tárolói fejlesztésekre összesen közel 300 milliárd forintot fordítanak, ebből 160 milliárdot a hálózatfejlesztésre.Ezek között említette az MVM DÉMÁSZ fehértói alállomását, a társaság 2026-ig tervezett beruházásai mintegy 500 megawattal növelik a naperőművekből befogadható áram mértékét.
Szükséges a kiegyenlítő és tárolási kapacitások növelése is, az előbbire a kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek jöhetnek szóba, a Mátrai Erőmű visontai és a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyein három ilyen új blokk épülhet - mondta.
Néhány hete adták át az első hidrogén-előállító üzemet Kardoskúton, ahol a napelemek által termelt energiát hosszú távon lehetne tárolni hidrogén formájában. Az akkumulátoros energiatárolás elterjedését két pályázattal is ösztönzi az EM - tette hozzá.
Megjegyezte: a geotermikus energia fokozott használatával 2030-ra évi egymilliárd köbméter földgázt is ki lehet váltani.
Szólt arról is, hogy 2015 óta a befolyt kvótabevételek több mint harmadát, 80 milliárd forintot fordított Magyarország az elektromobilitás támogatására. Ennek is köszönhető, hogy a zöld rendszámos járművek száma áprilisban túllépte a 70 ezret.
Folytatódik a Zöld Busz Program is, Budapesten és Balatonfüreden mutatkoznak be a tiszta és csendes autóbuszok. A Volánbusz tavaly és idén összesen 60 elektromos buszt állít munkába vidéki nagyvárosokban - ismertette a miniszter.
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott "olyan régióban élünk, amelyik nem tudja egyik napról a másikra kivívni az energiafüggetlenségét", de az országnak és a Molnak kiemelt szerepe van abban, hogy fenntartsa a térség ellátásbiztonságát és felgyorsítsa a zöld energiaátmenetet.
Hozzátette: a társaság azon dolgozik, hogy minél több hazai forrásból származó szénhidrogénnel lássa el Magyarországot, miközben a saját kőolajmezőkről alapanyagot biztosít a környező országoknak is.
Meglátása szerint a fosszilis nyersanyagoknak szerepük van egy fenntartható, klímasemleges világban is.
Ma még nem látni, mi lesz a jövő fenntartható üzemanyaga, de a Mol minden területen aktív, vizsgálja, hogyan lehet a hidrogénnel vagy a szintetikus- és bioüzemanyagokkal az elektromos autónál fenntarthatóbb alternatívát kínálni - jegyezte meg.
Bioüzemanyag-előállításban 200 ezer tonna szén-dioxid-csökkentést ért el a Mol, már épül a 22 megawattos zöldhidrogéngyára, és a zöldáram-termeléssel is kiemelten foglalkoznak. Júliustól a hulladékgazdálkodást koncesszióban szintén a Mol végzi, a hulladékra nem szemétként, hanem energiaforrásként tekint, 30-35 milliárd dollár értékű beruházást lát maga előtt a következő időszakban - mondta.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy a tárca a MÁV-Volán csoport tulajdonosaként is nagy hangsúlyt ad az energiahatékonyságnak. Az ország- és vármegyebérlettel "az olcsó, egyszerű és mindenki számára korlátlanul elérhető" közlekedési alternatívát kínálnak az autós közlekedéssel szemben, mostanáig több mint 365 ezer bérletet vásároltak az utazók.
A vasúttársaságnál a gördülő állomány életkorának csökkentése az utazási komfort javítását és a környezetbarátabb közlekedést szolgálja, és egyre nagyobb az igény a kerékpárok szállítására is. A buszoknál ugyancsak a fiatalítás a cél, ami szintén javítja az utazási komfortot és a környezetterhelést, a Volán már több mint 100 elektromos buszt vásárolt és állít üzembe folyamatosan - emlékeztetett az államtitkár.
Kitért arra is, hogy az M7-es autópályát és Zalaegerszeget összekapcsoló M76-os gyorsforgalmi út nyomvonala már rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. A minisztérium azonban azt a döntést hozta, hogy a Kis-Balaton térségében újraterveztetik a pályát, ez is bizonyítéka a tárca környezetvédelem iránti elhivatottságának.
MTI
(Borítókép: Résztvevők és kiállítók a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencia megnyitóján Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Konferencia- és Rendezvényközpontban 2023. május 25-én. MTI/Katona Tibor)
A rovat további hírei: Térségi hírek
Magyarországon gyárthatják a németek új szuperfegyverét
2023. okt. 3. 06:00Orbán Viktor kormánya a Rheinmetallnak mintegy 300 millió eurót fizet erre a célra.
Közösségépítés Sormáson
2023. okt. 2. 15:50Szüreti mulatsággal egybekötött falunapot tartottak Sormáson. A település lakossága a rossz idő ellenére is szép számban gyűlt össze a helyi focipályán, a főzőversenyre pedig rekordnak számító tíz csapat nevezett.
A Városi polgármesterek randevúja Zalaegerszegen
2023. okt. 2. 08:12Az eseményen átadták az év polgármestere, az év alpolgármestere, valamint az év jegyzője díjakat. Az országos internetes szavazás alapján idén az év polgármestere elismerést Szepesi Tibor (Karcag) kapta, az év alpolgármestere Hegedűs Ágota (Cegléd) lett, az év jegyzője díjat pedig Szalai Tibor (Budapest II.) kapta.
Korszerűsítették a zalaegerszegi kórház járóbeteg-szakrendelését
2023. szep. 29. 08:12Csaknem 284 millió forintos beruházással korszerűsítették a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetének egy részét, és új orvostechnikai eszközöket is beszereztek.
Kezdődnek a tudományos és innovációs park építésének előkészületei Kaposváron
2023. szep. 28. 08:12A tudományos és innovációs park építését 2021 májusában jelentette Kaposvár és az Óbudai Egyetem vezetése. Az akkori sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházás költségét 15 milliárd forintra tervezik.
Szükséges korszerűsítés Nagybakónakon
2023. szep. 27. 15:22Minden hétköznap reggel 7-től délután 5-ig teljes útzár van érvényben a Nagybakónakot és Újudvart összekötő szakaszon. Az útfelújítás Zala Vármegye Önkormányzatának és a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. együttműködésének köszönhető. A mintegy 140 millió forintos támogatású projekt várhatóan november közepén zárul.
Európa egyik legmodernebb lőszergyára épül Várpalotán
2023. szep. 27. 08:12A több mint 300 milliárd forint értékű várpalotai projekttel 1000-1200 új munkahely is létesül, együttműködési szerződést kínálva ezáltal a térség közép- és felsőfokú oktatási intézményeinek, sok pályakezdő fiatalnak és tapasztalt munkaerőnek egyaránt.