Senki sem siratja Vukot, Cirmost és Borz urat?

Az anyagi károk jelentősége folytán is nagyon sokat foglalkoztak azzal különböző médiumok, hogy mi a teendő, ha szarvassal, őzzel vagy más nagyvaddal ütközik egy autós. Ugyanakkor az elmúlt pár hétben nem kellett ahhoz túl sokat vezetni, utazni, hogy az úttesten elterülő róka, macska esetleg borz tetemmel találkozzunk. Ennek okait viszont már jóval kevesebben kutatták. A vadgázolás az apróvadaknál – az esetek többségében – nem jár jelentős anyagi kárral, az állatbarátok számára viszont mégiscsak borzasztó látványt nyújt egy napok óta kitrancsírozott állapotban lévő tetem.

– A nyár közepére az anyaállat leválasztja maga mellől a kölyköket, akik önállóan indulnak el táplálékot keresni – mondta Góber Zoltán, az Erdőgazdálkodási Dolgozók Vadásztársaságának elnöke. - Ebben az időszakban jelentősen megnő az észlelési számuk nappal is, nem csak a szokásos alkonyati és éjszakai időszakban kerülnek szem elé. A fiatal egyedeknek nincs még megfelelően kialakult ösztönük, ezért az urbanizált környezet nem riasztja őket. A másik ok, hogy az utak mentén, a mezőgazdasági termények betakarítási időszakában, rengeteg a szállítás során kiszóródott takarmány, amelyre a kisrágcsálók azonnal megjelennek, és ezek, mint fő táplálékforrások, odavonzzák a szőrmés és szárnyas ragadozókat is. Az elütött kisemlősök pedig hasonlóan könnyen megszerezhető táplálékot jelentenek a dögevőknek.

A gázolás mellett két másik emberi tényező is fontos szerepet játszik abban, hogy – példának okáért – Cirmos, az egykori házi kedvenc, vagy Vuk, a gyönyörű róka leli vesztét az úttesten. Erről már dr. Nádor László, a Zalai Vadászkamara elnöke beszélt.

– Régen is létező jelenség volt, hogy a rókák belterületen születnek, de ma már ez jelentősebb számban fordul elő. Az oka teljesen egyértelmű, hiszen az állat ott szaporodik, ahol megtalálja az élelmet és a búvóhelyet. Ez egy parkban, szeméttelepen, vasúti töltés mellett vagy gyárudvarban is lehet. A rókák így egy idő után elvesztik a természetes félelmüket az emberrel szemben, s ez jelentheti az igazi problémát. Fontos hangsúlyozni: annak az esélye, hogy a róka veszett, ma már nagyon kicsi, hiszen az egész ország területét évtizedek óta veszettség elleni vakcinával meghintik, ugyanakkor nem csak veszettséget terjeszthet a róka.

Ami a macskákat illeti, a gazdák hanyagsága, s az ivartalanítás hiánya közvetve mind az állatok elpusztulásához vezet, nem beszélve arról, hogy az élelem után az erdőbe vadászni kijáró macskák súlyos károkat okozhatnak a vadállományban. Góber Zoltán szerint a macskák, hasonlóan a rókákhoz, a kisrágcsálók jelenléte miatt jelennek meg az utak mentén. Ezek túlnyomóan kóbor példányok, amelyek valóban nagyon sok kárt okoznak a fészkelő énekesmadár-állományban és a hasznos vadban is.

De mi a teendő, ha már megtörtént a baj? A vad elütése után, ha a sofőr úgy gondolja, hogy a tetem nem zavarja, semmi teendője nincs.

– Az állattetemek egy része semmilyen zavaró tényezőt nem jelent, hiszen ha a kistermetű vad belegurul az árokba, sok esetben észre sem veszik. Ezt rövid időn belül a természet a maga rendszerében megoldja, ahogyan teszi azt az erdőkben is. Ez akkor jelenthet problémát, ha belterületen van a tetem, azt nyilván közegészségügyi okokból el kell távolítani.

– Amennyiben belterületen található a tetem, és nem deríthető ki, hogy ki az állat tulajdonosa, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az önkormányzat köteles a tetem elszállítására. A törvény azt is hozzáteszi, hogy ezekben az esetekben az elszállítás költségét a tulajdonostól visszakövetelheti az önkormányzat – szögezte le dr. Nádor László.

Persze felmerül a kérdés, ki minősül tulajdonosnak egy róka vagy borz esetében.

– Ezek vadászható vadfajok, míg az elkóborolt macskák természetesen nem. A vadászható állatok tulajdonosa a magyar állam, a vadászatra jogosultnak a tulajdonába az elejtéssel vagy az elhullásával kerülhet a vad. Problémát az jelenthet, ha a közút két vadászterület határán fekszik, akkor el kell dönteni, hogy honnan jött a vad. Ha ez kétséges, akkor a jogszabály szerint azon vadászterület a tulajdonos, amelyhez közelebb van a tetem. Azt javaslom, hiszen a jogszabály is ezt támasztja alá, s ez is a legegyszerűbb megoldás, hogy értesítsék az adott település önkormányzatát vagy a közútkezelőt. Természetesen lehet jelezni a vadásztársaságnak is, fogalmazott dr. Nádor László.

Mikó-Baráth György