Biztonságos internet napja

Elsősorban a gyermekek védelmére és a kiskorúak veszélyeztetésének megelőzésére hívja fel a figyelmet a biztonságos internet napja. A február 8-ához kötődő kezdeményezést 1999-ben kezdték el, hogy elejét vegyék az online visszaéléseknek. A megkérdezett szakemberek szerint az internethasználat évről évre egyre népszerűbb a fiatalok körében, ezzel arányosan a csalással vagy bántalmazással kapcsolatos esetek száma is folyamatosan emelkedik a világhálón.

Rendszeresen érkezik bejelentés a rendőrségre online vásárlással vagy a személyes adatokkal összefüggő problémák miatt. Bali Miklós, bűnmegelőzési csoportvezető elmondta, a fiatalabb korosztály nem rendelkezik kellő tapasztalattal, hogy a digitális közegben miként kell viselkedni, így könnyen áldozatokká válhatnak. Kollégáival a képernyővédelemre, a biztonságos jelszavakra és a megfelelő kommunikációra biztatják az iskolásokat, ehhez pedig a szülők és a pedagógusok segítségét is kérik.

– Nem mindegy az, hogy a gyerek milyen szabadságot kap ezen a téren. Megvannak-e azok a védelmi eszközök és alkalmazzák-e a szülők, amik éppen a gyermekeket védik ettől. Tehát nyilván olyan oldalakra, ami nem rá tartozik, nem mehet fel, nyilván megvannak a korlátok, hogy mikor használhatja, milyen mélységben használhatja ezeket az eszközöket, illetve hova juthat el az eszközök által az interneten. Nagyon bízunk benne, hogy a szülők a tudatosságban segítenek nekünk – nyilatkozta Bali Miklós, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési csoportvezetője.

Ahhoz, hogy a szülők megtanítsák az internethasználatra a gyereküket, nekik is nyitottnak kell lenniük erre a világra – hangsúlyozta Molnár Ibolya. A pszichológust leggyakrabban a közösségi médiás kortársbántalmazás, valamint az érzelmileg nehezen feldolgozható, agresszív online tartalmak miatt keresik fel a tinédzserkorú páciensek. Hozzátette: ha a fiatal olyat lát, ami nem neki való, az a viselkedésén is nyomot hagy.

– Az első, ami mindenképpen szembe fog tűnni, hogy a gyerek az eszköz használatát követően valahogy máshogy fog viselkedni. Elkezd szorongani, visszahúzódni, dühössé válni, esetleg feszült lesz, az eszközét csapkodja, indulatkitörései lesznek. Ezek a másfajta viselkedések kellenek, hogy feltűnjenek akár a pedagógusnak, akár a szülőnek. Akkor kell a gyerekkel leülnünk, hogy hol is tart ez a dolog, miért dühös, mi változott meg és mi történt vele – fogalmazott Molnár Ibolya klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus.

Molnár Ibolya szerint akár egy őszinte beszélgetés is megoldhatja a problémákat, ha viszont a nem helyén való internethasználat maradandó sérülést okoz, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

K.V.

(Borítókép: Kanizsa TV)