Meghökkentő dolog rejtőzhet a Balaton mélyén: ez lehet a magyar Atlantisz?

A Balaton környéke tele van különleges rejtélyekkel és különös legendákkal, és nem utolsósorban olyan kincsekkel, amik mind a mai napig nem kerültek még a felszínre. Legutóbb annak a második világháborús repülőgépnek a felhozatala kavarta fel az állóvizet, amit idén októberben emeltek ki a tóból.

A Messerschmitt típusú vadászrepülőgép csaknem 80 éve zuhant a vízbe Balatonakarattyánál. A szakemberek október elején kezdték meg a magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését. A gép hadtörténeti jelentősége abban áll, hogy jelenlegi tudásunk szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező Messerschmitt vadászgép a világon.

A Balaton mélye sok mindent rejthet még, amire még nem derült fény, szigetek, különféle leletek, épületmaradványok is lehetnek a felszín alatt. Felderítésük nem egyszerű, mégis egy Losta nevű sziget sok kutató fantáziáját megmozgatta már az elmúlt évszázadok alatt. A szigetről először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést, mint egy azonos nevű faluval közös birtok része.

A közép-kor egyik legkiválóbb térképésze, Lázár Deák 1514 és 1520 között készült térképéről alapján a tihanyiak megemelték a tó vízszintjét. Ennek következtében az apátságot soha sem sikerült elfoglalnia a törököknek. Ez a hosszú időszak azonban végérvényesen megpecsételte a lostai halászfalu sorsát, hiszen maga a sziget legközelebb csak az 1700-as években került szárazra.

Egészen pontosan 1730-ra eresztették újra normális szintre a tavat, és a volt falu újra láthatóvá vált. Maga a sziget 1780-ig több térképen is látható volt és a feljegyzések is beszámoltak a régi település kőalapjairól.

Elméletekből nincs hiány

Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új elmélettel állt elő. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.

1996-ban Szabó Géza szekszárdi búvár-régész ugyanis Örvényesnél rejtélyes vízalatti romok kutatása közben, a római kornál jóval későbbi eszközöket is talált a tó mélyén. Ebből és a korabeli leírásokból ő arra következtetett, hogy a mondabeli Losta szigetét találta meg. A régi feljegyzéseket ugyanis a legtöbb történész úgy értelmezi, hogy Losta azonos a Tihanytól nyugatra, Aszófő és Örvényes környékén, a parttól 8-900 méterre található szigettel.

Ezt a véleményét Csíki Sándor is osztotta a kérdésben. Ő a siófoki búvár-régész klub vezetőjeként ugyanis már 1982-ben is merült a környéken, ahol római romokat talált a víz alatt. Ő még 2002-ben is azon a véleményen volt, hogy a már említett lostai római fürdőből származó romokat rejti a víz mélye. A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.

hellovidek.hu

(Borítókép: balaton.hu)