Zrínyi Miklósra emlékeztek Murakeresztúron
Zrínyi Miklós halálának 360. évfordulója alkalmából, a költő-hadvezér életét bemutató, hétjelenetes színpadi játékot láthattak az érdeklődők pénteken Murakeresztúron. A Zrínyijada elnevezésű, horvát és magyar nyelven játszódó programon három ország hagyományőrzői vettek részt.
A program a kétnyelvű szentmisével indult, majd a rossz időjárás miatt az eredeti helyszín, a Zrínyi-Újvár területe helyett, a murakeresztúri művelődési házban gyülekeztek a résztvevők. A műsor szereplőinek nagy részét a helyi általános iskola tanárai és diákjai, valamint a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület adta. Kovácsné Kővágó Anna, az egyesület elnöke másodmagával vállalta a darab horvátról magyarra fordítását és szerkesztését. A szervező úgy véli, az ilyen játékos események hatására a fiatalság is érdeklődőbb lesz a történelmi események iránt.
- Elég sok gyerek szereplő van belevonva, láthatóak lesznek majd a Zrínyi Kadétoknak is, ugye ennek az egyesületnek én vagyok az elnöke. Ők nyolcadikos, illetve középiskolás fiúk, aztán volt tanítványainkat is meghívtuk, megszólítottuk, valamint az itteni általános iskolásokat és valóban, amikor látják élőben, hogy milyen volt az, amikor a török gyereket rabolt, az milyen félelmetes volt, hiszen ők is megijedtek a próbán, amikor törökök jöttek közéjük. Jobban megismerik a történelmet, és érdeklődni fognak iránta, elolvassák, hogy milyen volt az a kor, és ha csak két mondatot megjegyeznek a mai napon Zrínyi Miklósról, már akkor megérte - árulta el Kovácsné Kővágó Anna, a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület elnöke.
A magyar hagyományőrző csoportokat a Thúry Toportyánok, a tatai Gölbasi Vitézei Egyesület, a szigetvári várkapitány és hadnagyai, valamint a Thúry Vitézlő Oskola képviselte. Vörös András, az Oskola vezetője hangsúlyozta Zrínyi Miklós alakjának Kanizsához is fűződő történelmi jelentőségét, ami okot ad arra, hogy fenntartsák a hadvezér emlékét.
- Ő egy művelt katona volt. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy hadvezér-költő, az megállja a helyét, de költő-hadvezérként is, tehát mind a kettő esetben ő nagy formátumú dolgokat hajtott végre a saját korában, és mi erre igazán büszkék lehetnénk, hiszen ő 1664-ben a téli hadjáratot azért tette meg, hogy Kanizsa várát vissza tudja foglalni a töröktől, ez nem volt egy sikeres hadművelet akkor, de ő erre nagyon komoly erőfeszítéseket tett - fogalmazott Vörös András, a Thúry Vitézlő Oskola vezetője.
A szervezők és a szereplők remélik, hogy a közeljövőben lesz lehetőségük ismét előadni a darabot, immár a Zrínyi-Újvár területén. A történelmi játékról bővebb beszámolót láthatnak mai magazinműsorunkban.
SZ.F.
(Képek: Kanizsa TV)