Semjén: Kötelességünk gondoskodni az üldözött keresztényekről

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk.

Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia pénteki, zárónapján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg. Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.

A kormányfő helyettese sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés “lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint “kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes “mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.

Komoly segítség, testre szabott módon

Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében. Szólt arról is, hogy az EU-ban azon az állásponton voltak, hogy ezeket a feladatokat elláthatná egy államon kívüli NGO, emberi jogi szervezet is. Beszámolt arról, hogy falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte.

Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte. További felvetésre arról, hogy Törökországban erősödne a keresztényellenes hangulat, azt mondta: van egy bizonyos iszlamizáció, de ez nem állítható párhuzamba azokkal az iszlám országokkal, ahol keresztényüldözés zajlik. Törökországgal kitűnőek a kapcsolatok, és a keresztényeket állami szinten nem üldözik. Soha nem érkezett kifogás arra vonatkozóan sem, hogy az egyetemes patriarchátussal kiemelt kapcsolatot ápolnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Nem elég “csak” segíteni – nemzetközi összefogás kell

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek. Hozzátette: szeretnének közép-európai összefogást megvalósítani, hogy ne csak az legyen, hogy “Hungary helps”, hanem az is legyen, hogy “Central-Europa helps”.

Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek közös érdeke, hogy az az aktív, munka- és tanulásképes ifjú generáció, amelynek tagjai közül sok millióan útra kelnek Európa és Észak-Amerika felé, azt az országot gyarapítsa, ahol született. Kitért arra is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében hatezer fiatal tanul Magyarországon, akik visszatérnek majd hazájukba. Megjegyezte: ezen fiatalok negyven százaléka moszlim hátterű, de őket is szívesen látják, amennyiben a kultúránkat és törvényeinket tiszteletben tartják.

hirado.hu