Földmozgások
Az elmúlt hetekben sorozatosan természeti csapásokról lehet hallani a médiában. A 2023. február 6-án történt törökországi földrengésnek már több, mint 40 ezer áldozata van, a helyszínen lévő mentőszervezetek folyamatosan túlélők után kutatnak. Február 16-án Horvátországban 4,8-as erősségű kisebb károkat okozó földrengést jegyeztek le a szeizmológusok. A szerdán kiadott közlemények szerint Romániában összesen 800 földrengés történt az elmúlt hetekben.
A földfelszínen kéreglemezek találhatóak, melyek egymáshoz képest mozognak különböző irányokban és különböző sebességgel, távolodhatnak, ütközhetnek vagy el is csúszhatnak egymás mellett. A lemezhatárok mentén feszültség halmozódik fel, és amikor egy bizonyos határ felett hirtelen elmozdulás történik, akkor keletkeznek földrengések. A bolygón szeizmológiai állomásokon mérik a földrengéseket és a rengéshullámokat. Magyarországon 41 állomás működik. A Richter-skála szerint határozzuk meg a földrengések erejét. A múltbeli rengéseknek a statisztikai vizsgálata alapján lehet következtetni a veszélyeztetettebb területekre, ugyanakkor a mai napig nem előre jelezhető, hogy mikor és hol történhet földrengés. Magyarország egy közepes szeizmicitású területnek számít. Hazánkban átlagosan 40-50 évente fordul elő 5-ös vagy annál erősebb magnitudójú földrengés. A 20. században háromszor, 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben és 1956-ban Dunaharasztiban történt földmozgás. 2011-ben Oroszlányban, 2013-ban Heves és Nógrád megyében voltak 4-es erősségű rengések, melyek kisebb károkat okoztak, mint: kémény ledőlések, falrepedések és vakolathullás.
Az adatok szerint a legnagyobb földrengés 1763-ban Komáromban történt 6,3-as erősséggel. Törökország a mediterrán régiónak egy veszélyeztetett területe, az afrikai, az arab és az anatólia lemezek találkoznak az ország területén. A február eleji törökországi földrengés a Kelet-anatóliai törésvonalon történt. Amióta szeizmográf műszerrel mérhető földrengés, vagyis a 20. század eleje óta ilyen erősségű nem fordult elő ezen törésvonal mentén. A feljegyzések szerint Antyokiában 1114-ben, 1344-ben, 1822-ben, Aleppóban 1128-ban történt 7-es magnitudónál nagyobb erősségű rengés. A vizsgálatok kimutatták, hogy a mostani törökországi földrengések súlyossága mögött több ok is fennáll, mint a terület sűrűn lakottsága, a rengés sekély mélységben, vagyis 15-20 méter mélyen keletkezése, és az épületek statikai állapotának nem megfelelő minősége. A 7,8-as földrengés, több, mint 40 ezer emberéletet követelt, hatalmas anyagi károkat okozva, városok semmisültek meg, megszámlálhatatlan épület dőlt össze.
A katasztrófa hírének hallatán Magyarországról is több mentőszervezet segített a törökországi túlélők felkutatásában és ellátásában. Két nagykanizsai tűzoltó Deme Dávid címzetes tűzoltó zászlós és Horváth Péter címzetes tűzoltó főtörzsőrmester a Hunor Mentőszervezet Bravo egységével egy hétig volt kiküldetésben Antakyában. Az alakulat 17 embert és több állatot is kimentett a romok alól. A Nagykanizsai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tagjai hazaérkezésük után arról számoltak be, hogy az ott lévő körülmények és élmények miatt teljesen átértékelték a mindennapok és az alapvető szükségletek értékét. Horvátországban február 16-án a Krk szigetnél 4,8-as rengés történt, a napokban több utórengést is lehetett tapasztalni. Morajlásról és kisebb anyagi károkról számoltak be az eset kapcsán. Másik szomszédunknál Romániában is számos földrengés volt az elmúlt hetekben, jelentős károkról azonban itt sem számoltak be. Győri Erzsébet a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligeti Radószeizmológiai Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy nincs összefüggés az országokban történt természeti események között. Ugyan minden ország veszélyeztetett területnek van minősítve, de különböző törésvonalakon történtek a földmozgások, melyek között nem lehet párhuzamot vonni.
KOZMA Viktória
fotó: Deme Dávid címzetes tűzoltó zászlós