Dél-Zalában mai napig sokan böjtölnek

Több mint egy hete tart a böjti időszak. Húshagyó keddel zárult le a farsangi periódus és köszöntött be a húsvétig tartó önmegtartóztatás. Évtizedekkel ezelőtt  még szigorú szabályai voltak a böjtnek, de sokan vannak akik a mai napig tartják a szokásokat.

Bajcsán fogadta a Híradó stábját a helyi nyugdíjas klub és a Rezedák Népdalkör vezetője, Marczin Jenőné. A csoport egyik tagjával kiegészülve éppen egy fánksütés után beszélgettünk. Az asszonyok elmondása szerint a böjti időszak sok mindenre kiterjed, ami természetesen a gasztronómiában és étkezési szokásokban is megnyilvánul.

– Ilyenkor, amikor böjt van, a legtöbbször babos ételeket, savanyú káposztás ételeket, főtt tésztákat, pogácsákat szoktak főzni az asszonyok. Régen nálunk sok volt a testvér, elég szegényesen éltünk, nálunk nem volt gyerekszoba, hanem egy szoba gyerek volt, és nálunk nagyon sokszor volt tejleves. Nem tudom, evett-e valaki ilyet, hosszú metélt tésztát főzött bele anyukám – mondta el Marczin Jenőné, a bajcsai nyugdíjasklub, és a Rezedák Dalkör vezetője.

Nem csak az ételek megvonásáról van szó, a befelé fordulás a lényeges a böjti időszakban – vette át a szót Gergina Andrea.  Mint fogalmazott, ilyenkor nincs mulatozás, nincsenek összejövetelek, a templomban keresztutat végeznek és segítik a rászorulókat.

– Különböző módokon lehet böjtölni. Olyan dolgoktól vonjuk el magunkat, amit egyébként szeretünk, tehát ez nem csak az élelmiszer megvonásra, vagy a húsnak a tilalmára vonatkozik. Hanem különböző szenvedélyünkről lemondunk. És ezáltal sokkal jobban átérezzük ezeket a hitbéli dolgainkat is -  fogalmazott Gergina Andrea.

Most még a böjtben vagyunk, de Marczin Jenőné elárulta: annak idején, amikor az időszak után elérkezett a tavasz, a falu szélén összegyűltek a lányok, akik népdalokat, más szerzeményeket énekeltek. Ez a szokás leginkább Somogy és Tolna megyére jellemző, de Bajcsán is hagyomány volt, ez az úgynevezett karikás tánc.

V.A.

(Borítókép: Kanizsa TV)