Tárcaközi egyeztetést kezdeményez a BFT az iszapkotrás megkezdéséért

Sürgető lenne az iszapkotrás folytatása a Balatonon, különösen a nyugati medencében, de nincs rá forrás. A megoldásért hamarosan tárcaközi egyeztetést kezdeményez szakhatóságok bevonásával a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) – hangzott el a tanács legutóbbi ülésén.

Több civil szervezet szorgalmazza évek óta az iszapkotrás beindítását, ami a Keszthelyi- és a Szigligeti öbölnél halaszthatatlanná vált – hívta fel a figyelmet a BFT februári ülésén Gál Lajos (Gyenesdiás polgármestere) a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ) képviseletében. Beszámolójában kiemelte, hogy fontosnak tartják az illegális horgászkarók és stégek felszámolásának folytatását, „szülessen egy egységes mozgalom”, ami a vízminőség mellett a vízbiztonságot is szolgálja.

Az önkormányzatokat tömörtő Balatoni Szövetség beszámolójában szerepelt, hogy tavaly szeptemberben a Belügyminisztériumhoz fordultak levélben, amelyben felhívták a figyelmet az évek óta elmaradt, központi forrásból finanszírozott mederkotrások folytatásának fontosságára.

Fodor Márk, a Zala vármegyei közgyűlés képviseletében beszámolt az iszapkotrásról közelmúltban folytatott keszthelyi egyeztetésről. Mint mondta, a vízügy rendelkezik iszapkotrási tervvel, amely szerint 5,5 millió köbméternyi iszapot kellene kikotorni a Balatonból 2030-ig, de forrás hiányában áll a munka. A szakemberek évi 100 ezer köbméternyi iszapban határozták meg a mennyiséget, amit minimálisan szükség lenne évente kikotorni. Ennek a költsége egy milliárd forint, ami nem áll rendelkezésre – tette hozzá. Döntést kell hozni abban a kérdésben is, hogy a vízügy, vagy külső vállalkozások végezzék a kotrási munkákat – jegyezte meg.

Zagytér lenne elég, pénzhiány miatt áll a kotrás 

A keszthelyi egyeztetésen felvetődött – Fodor Márk beszámolója szerint -, hogy hosszútávon nem megoldott a zagyelhelyezés kérdése, mert hiába talált a vízügy 79 erre alkalmas ingatlant is a tó körül, a természetvédelem egyiket sem tudja elfogadni. Zala vármegye főépítésze felhívta a figyelmet arra, hogy ma semmilyen terület nincs kijelölve gazdasági, vagy különleges besorolással arra, hogy alkalmas legyen iszapelhelyezésre, amit érdemes lesz számba venni az új Vízparti Tervek egyeztetésénél.

Rozner György a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól leszögezte, nyitottak a probléma megoldására, tudnak is javasolni zagyelhelyezésre alkalmas területeket, de erről a kérdésről nem a polgármestereknek, hanem a szakembereknek kell egyeztetniük.

Kutics Károly, a régi vízpart-rehabilitációs terveket felváltó új Vízparti Terv előkészítésében résztvevő szakember is leszögezte, hat olyan terület van a tó körül, amely alkalmas iszaplerakásra zagykazetták kialakításával vagy partfeltöltéssel, és ebben az önkormányzatok is partnerek. Jelenleg 300 ezer köbméternyi zagyelhelyezési kapacitás áll rendelkezésre a Balaton körül, vagyis nem a zagytér hiánya, hanem forráshiány miatt álltak le a kotrási munkák – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy egy tavalyi kormányrendelet a mederiszap mezőgazdasági hasznosítását is lehetővé tette.

A probléma ismert, megoldás kell

Végül Czunyiné dr. Bertalan Judit, a BFT elnöke azzal zárta le a témát, hogy a balatoni iszapkotrás problémája ismert, itt megoldásokat kell találni, ütemezési tervet javasolni, mert kisebb forrást szerezni egyszerűbb, mint nagyot. Javasolta, hogy dolgozzanak ki többféle megoldási tervet, amiről a BFT ágazati képviselői és a vízügy képviselői a szakhatóságok bevonásával kezdeményezzenek tárcaközi egyeztetést valamennyi érintett minisztériummal. Ezt az egyeztetést a BFT munkaszervezete készítse elő 30 napon belül – tette hozzá.

hirbalaton.hu

(Kép: pixabay.com)