Várják az önkormányzat kezdeményezését

A Kanizsa Újság múlt heti számában már volt szó a nagykanizsai zsinagóga történetéről, beszélgetésünket a leromlott állapotú patinás épület jelenéről, jövőjéről Székely Istvánnal, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnökével folytatjuk.

- A kanizsaiak szeretnének mindent tudni, és mindent tudhatnak a zsinagóga helyzetéről, pontosan annyit, amennyit mi is tudunk – jegyezte meg elöljáróban.

- Az ismert, hogy maga az épület az önkormányzat tulajdonában van több mint 30 éve. Az elmúlt évtizedek alatt többször egyeztettünk az önkormányzattal és a képviselőkkel arról, miként lehetne az épület állagán javítani és a zsinagógát használni. Gyakorlatilag a végsőkig elmentünk arra vonatkozóan is, hogy együtt hasznosítsuk a várossal. Azt mindenképp szerettük volna elérni, hogy az épület állaga ne romoljon tovább és az önkormányzat, mint tulajdonos hozza helyre kívül-belül az épületet. Azt, hogy a felújítás költségeiből milyen mértékben venné ki részét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), nem tudom megmondani. Ismeretem szerint korábban voltak kezdeményezések, pályázatok, például a Norvég Alap pályázat, melyről bizonyára hallottak a képviselőink, de sajnos számunkra nem volt pozitív az eredmény. Nagyon szeretnénk, ha végre helyrehoznák ezt a szép plasztikájú épületet, melynek kiváló akusztikáját számtalanszor megdicsérték a fellépő muzsikusok, zenészek. Úgy érzem, ez az épület Kanizsának a „non plusz ultra-ja”, felülmúlhatatlan értéke lehetne. Mindenképpen érdemes lenne rá pénzt összeszedni, és hozzálátni a munkához.

Székely István szerint a zsinagóga Kanizsa felülmúlhatatlan értéke lehetne (Fotó: Gergely Szilárd)

Az eredeti kérdésre visszatérve Székely István elmondta: a zsinagóga sorsáról igazán nem is akarnak nyilatkozni, mert nem volt rá alkalom, hogy a város vezetőivel beszéljenek, egyeztessenek.

- Néhány évvel ezelőtt szerettük volna visszakérni, visszakapni az épületet, de azt a választ kaptuk, ha eladóvá válik, akkor megpályázhatjuk, és a jobb ajánlattal jelentkező kapja meg az épületet. Mindenesetre továbbra is várjuk az önkormányzat kezdeményezését és a változó hozzáállását – tette hozzá a Hitközség elnöke.

Néhány évvel ezelőtt a zsinagóga tetőcserepeit átnézték, az épület szigetelését elvégezték, de minden egyéb kisebb munkálatot, például a csapadékvíz elvezetését, a takarítást a hitközség oldotta meg. Amíg további tárgyalásokra nem kerül sor a két fél között, addig nem lehet mit tenni, csak várakozni. Az idő pedig nem tesz jót sem az épületnek, sem azoknak a városlakóknak, turistáknak, akik szeretnék megnézni és élvezni az épület adta lehetőségeket.

Székely István végül elmondta: jelenleg előzetes bejelentkezés alapján a hitközség tagjai az érdeklődők, csoportok, iskolai osztályok rendelkezésére állnak. Májustól a korábbi évekhez hasonlóan heti 2 alkalommal látogatható a zsinagóga.

Olvasóink hozzászóltak…

A múlt heti lapszámunkban megjelent nagykanizsai neológ zsinagógáról szóló írásunkhoz kapcsolódva számos hozzászólást, észrevételt kaptunk olvasóinktól. „Szívet melengető érzés lenne, ha a zsinagóga felújítására sor kerülne” – írta egyik olvasónk, aki a deportálás pontos időpontjára is felhívta figyelmünket. A mondat helyesen így hangzik: 1944-ben a Nagykanizsai Zsidó Hitközség Házában és a zsinagógában hozták létre a nagykanizsai gettót, és 1944 áprilisában itt gyűjtötték össze a város és környékének zsidó lakosságát, hogy Németországba hurcolják őket.

Egy másik olvasónk pedig azt jegyezte meg, jó lenne, ha a város, a helyi hitközség, a MAZSIHISZ és a helyi civilek végre összefognának, és megújulna a Nagykanizsa történelmi örökségének részét képező épület, amely kulturális-szakrális funkciót is ellátva Kanizsa életének szerves részévé válhatna.

Betelefonálónk egy köztes megoldást javasolt, mely szerint az önkormányzat kompromisszumot köt a Nagykanizsai Zsidó Hitközséggel, és 25 vagy 50 éves tartós használatra ingyen átadja az üzemeltetés és állagmegóvás terhei mellett az épületet.

Bakonyi Erzsébet