Virtuális horgoló szakkör a tánciskolában – Mr. Bean még nincs, de szájmaszkos nyuszit már horgoltak

Történetek vesznek körül mindannyiunkat, és ezekben a történetekben valahol ott a miénk is. Olykor kapcsolódunk egymáshoz, hogy együtt írjunk valami újat. Ez annyira szoros és meghatározó kötelék, mint az öltések együttállása a textúrában. A horgolt anyagban ott az én történetem. A pécsi bölcsészkar, a tánc, a kreativitás és a gondolat alaköltése – vallja magáról Pulai Dorka.

Az édesanyja, Pulai Lászlóné Snuki által vezetett Swans Balett és Tánciskola épületében kialakított horgolástermének ajtaja egyelőre be van zárva. A koronavírus-járvány veszélye miatt bizonytalan időre felfüggesztették a találkozásokat, de az órák mégsem maradnak el. A horgoló szakkör tagjai online foglalkozások keretében megkapják tőle a kért kézimunkamintákat, és az elkészült alkotásaikról ők is küldenek fényképet az oktatójuknak.

A horgolás alapjait Pulai Lászlóné Ila népi iparművész nagymamájától sajátította el, aki gyerekkorában gyakran magával vitte a Zalaegerszeg mellett lévő gébárti kézművesház nyári táboraiba. Ott kipróbálta a gyöngyfűzés, a kötés, horgolás, a csuhézás kezdő lépéseit, de végül a horgolásnál kötött ki, és könyvekből fejlesztette tovább a tudását.

Szerencsés vagyok abból a szempontból is, hogy jó „minta” állt előttem – meséli Pulai Dorka. - Mindkét nagymamám foglalkozott kötéssel-horgolással, anyukám pedig ruhákat varrt nekünk. A mai napig is meglévő legkedvesebb kabaláim az ő kezei által készültek. A mindennapjaim részévé vált ez a tevékenység, aztán fokozatosan áttevődött a hangsúly a tanításra. Amíg csak hobbit jelent, élvezettel csinálja az ember, de amikor kapkodva kell hozzáfogni, és sürgősen be kell fejezni, az nyugtalanná tesz. Ezért csak ritkán készítek megrendelésre horgolást. Az igaz, már a fonal ára miatt is megfizethetetlen a kézimunka, ezért inkább jótékonysági célokra fordítottam a munkáimat. Szeretek mintákat tervezni, mesefigurákat, ékszereket, ruhákat készíteni fonalból. Csak Mr. Bean alakjára nem találtam eddig még horgolásmintát. Úgy látom, ez a fajta tevékenység olyan népszerűvé vált az elmúlt néhány évben, mint a sportolás.

A koronavírus időszakában sem teszik le a horgolótűt és a fonalat a kezükből. Közösen horgolunk elnevezésű facebook csoportja egyre népszerűbb a kézimunkázók körében.  Ott osztja meg videóban a készítés menetét. S hogy milyen sikerrel, azt az is mutatja, hogy egy Londonban élő ismerőse folyamatosan küldi a képeket az alkotásairól, ezzel is jelezve, hogy mi mindent megtanult a videó alapján. Most már ő készíti magának a hastáncos kendőit.

A bejegyzések között egy szájmaszkot viselő horgolt nyuszi és maci is fellelhető, jelezve, hogy a koronavírus elleni védekezésre a maguk módján a kézimunkázók is gondoltak.

A kézimunkázóit arra bíztatja Dorka, hogy tudja, sok a teendőjük, de ha tehetik, naponta legalább egy fél órát fordítsanak a horgolásra. Ez lesz az a rövid idő, amikor az agyunk csak egyetlen egy dologra figyel, amikor minden mást ki tudunk zárni a gondolatainkból. Mint minden más tevékenység elsajátításánál, itt is fontos a folyamatos gyakorlás, és ha minden egyes nap teszünk érte egy picit, csodákat fogunk létrehozni.

A horgolás is ugyanolyan, mint a balett – utal a másik szenvedélyére Dorka. Egyik napról a másikra nem lehet jelentős eredményt elérni, ennek ellenére vannak olyan „tanítványai”, akik egy hét alatt is meglepőt alkottak.

S hogy mi lehet a vírus okozta elzártságban az összekötő kapocs közöttük? – Dorka szerint talán az, hogy mindenkinek jól esik, ha egyszerűen csak megmutatja másoknak azt, amit létrehozott. A többiektől pedig dicséretet, biztatást kap. Motivációként is hasznos felnőttnek, gyereknek egyaránt ez az időtöltés…

Bakonyi Erzsébet