Sosem teljesítettek ilyen rosszul a magyar diákok matekból a PISA-teszten

facebook megosztás

A kedden az OECD által közzétett PISA-adatok szerint a magyar diákok a 2022-ben felvett PISA-teszteken a mérés 2003-as elindítása óta matematikából még sosem teljesítettek ilyen rosszul átlagosan. A szövegértés-eredmény a második legrosszabb 2000 óta. A friss adatok is megerősítik, hogy a magyar oktatási rendszer a nemzetközi átlagnál lényegesen rosszabbul teljesít a társadalmi különbségek kiegyenlítésének területén.

Fő állítás: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévente veszi fel a PISA-adatokat (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program), de a világjárvány miatt a legutóbbi mérés óta 4 év telt el. 2018-hoz képest matematikából romlott, szövegértésből romlott, természettudományokból javult a magyar diákok átlagpontszáma. 

Számokban: A 2003 óta hétszer felvett matematika-teszteredményekben most teljesítettek a magyar diákok a leggyengébben, 473 ponttal.

  • Szövegértésből a 2000 óta nyolcszor felvett teszteredményekből most teljesítettek a magyar diákok a második legrosszabbul, szintén 473 ponttal. 
  • Természettudományokból a 2006 óta hatszor felvett teszadatok azt mutatják, hogy a mostani teljesítmény átlagos, és a tendencia 2015-ös mélypont óta emelkedő. 

Tágabb perspektíva: A felmérésben több mint 80 ország vett részt, Magyarország az átlagolt eredménnyel a 28. helyen van nemzetközi összehasonlításban, és nagyjából OECD-átlagot hoz.

  • A teszteken Szingapúr, Tajvan, Japán, Dél-Korea szerepelt különösen jól, de Európából kiemelkedik például Észtország, Írország, Hollandia és Finnország teljesítménye.

Alulnézet: A friss adatok azt is megerősítik, hogy a magyar oktatási rendszer továbbra is rosszul teljesít a társadalmi egyenlőtlenségek tompításában. 

  • Ez azt jelenti, hogy a jobb társadalmi-gazdasági hátterű gyerekek – felső negyed – sokkal jobb eredményt értek el, mint a hátrányos helyzetűek  – alsó negyed –, a két társadalmi szélső réget közötti különbség durván 30 százalékkal nagyobb Magyarországon, mint az OECD-átlag.
  • Ezen kívül a matematikaeredményeket Magyarországon 25 százalékban határozza meg a társadalmi háttér, szemben a 15 százalékos OECD-átlaggal. Korábban ez “csak” 20 százalék volt Magyarországon.

 

g7.hu

(Borítókép: gyerekszoba.hu)

 

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.